Megkaptam a jófej TO-s nénitől az utolsó utáni lehetőséget, hogy ne basszanak ki. Mivel a statika vizsgám a tanár szerint nem sikerült, így kicigánykodtam még egy méltányosságit. Szóval van még esélyem örülök is neki és rohadtul meg fogom csinálni:D
Szerda:
Korán kelés, unalmas út de a végén pedig az az érzés ami kb leírhatatlan. Igaz hogy csak egy hét telt el, de már annyira hiányzott és a tanuláson kívül csak rá tudtam gondolni.... És amikor megláttam, kicsit furcsán menve, összefogott hajjal, még akkor is azt mondtam hogy a legszebb nő és most újra itt van velem. Hál istennek a műtét jól sikerült, szerintem én jobban izgultam mint ő. Az a pár órácska amíg ott voltam, olyan volt mintha csak 10 perc lett volna. Kár hogy szolt...............:(:)
Péntek este:
Péterünk teljesen kiütötte magát detoxiba került. Gratulálok neki meg a fasz haverjának aki a nagy bajban otthagyta.
Verseny:
"Én sose megyek biztonságra" Asszem szállóigémmé vált. De viccet félretéve, készülnöm kéne rá és akkor lehet, hogy nem csak a negyedik helyen bóklásznék.
Egy valami jér a fejemben: IMÁDOM IMÁDOM IMÁDOM:D:D:D:D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.